Újévi visszatekintő és jövőbenéző

Emlékszem amikor 2007-ben a Mappák Rómából című Amerigo Tot tárlat után először beszéltem a 2009-es Emlékév lehetőségeiről. Elindultak a kutatások, kezdett kirajzolódni egy lehetetlen küldetés lehetséges beteljesítése. Sok bizonytalan pont az életműben, de legalább annyi értékes ember, aki önzetlenségével, emlékeivel segítette az Amerigo Totról alkotott kép teljesebbé tételét. 

 Emlékszem az Éri Istvánéknál töltött estére, bíztató szavaira, az általa felvázolt, bejárandó útra, hogy hol kezdjem a kutatást, kivel vegyem fel a kapcsolatot. Figyelmeztetett az idő rövidségére, az alig több mint egy esztendő alatt felkutatandó műtárgyak, emlékek végeláthatatlan sorára. Aztán kezdett összeállni a mozaik apró, sok esetben töredékinformációkból, olykor egy ócskapiacon fellelt könyv megsárgult lapjairól, egy-egy fiókban felejtett levélből.

 Sokszor említettem már, és most is ezt írom: a technika nélkül, a digitális világ segédeszközei híján aligha lett volna esélyem az idáig elvégzett feltérképezésre. A Major Máté által 1970-ben még lehetetlennek vélt munka - hála a világ fejlődésének - mára átláthatóbbá, könnyebben csoportosíthatóbbá vált. 

 Többek között a világhálón való publikálás, az Amerigo Tot honlap elindítása révén a világ 35 országában, nagyjából tizenkétezren követték nyomon a kutatások eddigi alakulását. Sokan kerestek meg: műgyűjtők, galeristák, szimpla műélvezők, hogy tulajdonukban van egy-egy Tot mű. Az ő jelentkezésük nélkül hiányos maradna az életmű bemutatása.

 (folyt. köv.) 

A római FAO-pannók

Az olasz kormány megbízásából Amerigo Tot az 1950-es években öt pannót készített az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) részére. A munkákat a szervezet székházának öt ajtaján helyezték el. Az olasz kormány meghívására a FAO 1951-ben Washingtonból Rómába tette át székhelyét a Circo Massimo és a Terme di Caracalla közötti területen épült Gyarmatügyi Miniszteriumba, amely a vilagháborút követően érthető okokból elvesztette eredeti funkcióját. Az épületben nem volt olyan konferncia terem és nagy tanácskozó termek, amelyek megléte a FAO műkodéséhez elengedhetetlenek, így került megépítésre az úgynevezett "A" épület, amely első emeletén két nagy tanácskozó terem, a Green és Red Room (az elnevezések a tanácskozó termekben levő szekek és fotelek bőrkárpitjainak színére utalnak), a második és harmadik emeleten pedig a konferencia terem került kialakitásra. Ezt a berhuházást teljes egészében az olasz kormány fizette és menedzselte.

A Zöld és a Vörös Termet egy közös előtérből (lounge) lehetett megközelíteni. Ennek a folyósónak a bejárati ajtaját és a két terembe nyíló két-két ajtó díszítését Amerigo Tot keszítette el beige színű formica lemezre, a Termini Pályaudvar homlokzati díszéhez hasonló nonfigurativ motívumokat karcolva rá.

1982 körul a Zöld és Vörös Terem felújítasa soran ezeket az ajtokat leszerelték. A renoválást a svéd kormány finanszírozta, így az előtér Scandinavian Lounge elnevezést kapott svéd bútorzattal és díszítéssel. A leszerelt ajtókra az olasz kormány nem tartott igenyt, így a FAO a pincében tárolt ajtókat kiadta magántulajdonba. Terjedelmük miatt az ajtók nem, hanem csak a Tot által készített panelek kerültek Magyarországra. 1983 végen a paneleket az eredeti ajtókhoz hasonló keretbe foglaltatták. A pannók sokáig a TOT Oktatási Központ termeiben voltak láthatók. A nyolcvanas évek végen a művek innen is elkerültek.

Az öt pannó mindegyike négy elemből, azaz ajtószárnyból áll, méretük 220 x 220 cm.

(A fent lejegyzetteket a pannók megmentője, jelenlegi tulajdonosa jóvoltából közlöm.)

Az ötvenes években Tot számos hasonló felfogású művet készített. A hagyaték vázlatai, monotípiái, pasztellképei és nem utolsó sorban akkor készült murális alkotásai is ezt a formarendet követik. Joggal lehet tehát önálló periódusként kezelni ezeket az alkotásokat.

Könyvbemutató

2009. december 8-án, kedden 19 órakor
az iF Kávézóban (IX., Bp. Ráday u. 19.)
kerül nyilvános bemutatásra Amerigo Tot életmű-albuma.
A könyvet Antall István a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője méltatja.
Az album műhelytitkairól, a könyv elkészüléséről, az adatgyűjtésről
és sok érdekességről Nemes Péter a könyv szerkesztője beszél.
A bemutató után ételkóstoló Amerigo Tot kedvenceiből.
Majd filmvetítés: Michael Hodges: Máltát látni és meghalni (The Pulp) Amerigo Tot szereplésével.
Az iF Kávézóban a rendezvény ideje alatt megtekinthetők Amerigo Tot Pietro Aretino reneszánsz költő szonettjeihez készült vázlatai, illusztrációi.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Tot a piacon

Nem kell messzire utazni, hogy Tot kézjegyével ellátott művel találkozzon az ember. Az Ecseri piacon a szinte tömegterméknek számító Három leszboszi nő szita-technikával készült változatába botlottam. Amerigo Tot egyedi grafikáit sorszámmal látta el és csak a legritkább esetben folyamodott a szitához. Leggyakrabban kőnyomatok és monotípiák kerültek ki keze alól. A fenti grafikán csupán a szignója látható. Gyanítom, hogy szeriális műről van szó, még az is elképzelhető hogy műkereskedelmi fogás.

A Budapesti Tavaszi fesztiválra készített plaketten Tot saját kezét örökítette meg, melyen a híres, Picasso által megörökölt hüvelykujj is megjelenik. Tot elképzelése szerint minden évben eggyel több barkaág került volna a kézbe, szimbólikusan utalva a Tavaszi Fesztivál-sorozat évfolyamára. A plakett alapján vert érem is készült. Ezt a példányt a Petőfi Csarnok piacán találtam, magassága 2,5cm.

Az 1969-es debreceni kiállítás fotóarchívuma

A Debereceni Városi Könyvtár Helytörténeti Fotótára virtuális kiállítást készített Amerigo Tot 1969 októberében, Debrecenben rendezett tárlatáról.
Az épp abban az évben alakult a Fotótár Dokumentációs Stúdió néven rögzítette az eseményt. A 40 éve készült felvételekből most virtuális galéria készült, amely az alábbi linken érhető el:
http://www.dbvk.hu/egyebek/amerigotot/

Néhány kép ízelítőül:

Pletyka a légyről

Kerezsi Nemere kapta lencsevégre, amint a fehérvárcsurgói Amerigo Tot Emlékhely 'asszonyai' egy légyről pletykálnak.

Őfelsége új "ruhája"

Amerigo Tot 1962-ben, a XXXI. Velencei Biennáléra készítette el az Őfelsége, a Kilowatt című szobrát. A szobor eredetileg hungarocellből készült. A felületét Tot sajátosan 'perzselte', hogy az így keletkezett felület bronzba átültetve még izgalmasabb legyen.



A Biennálén a szobor az Olasz Pavilon előtt volt felállítva:



A művet 1969-ben Tot magyarországi kiállítás-turnéján itthon is megcsodálhatta a nagyérdemű. Először 1970-ben - mint az Apátsági Múzeum tulajdona -, a tihanyi templom mellett lett felállítva, majd az egyház tiltakozásának eredményeként a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága a Veszprémi Egyetem "A" épülete mellett talált a szobornak méltó helyet.
Az azóta eltelt idő alatt a mű talapzata erősen megrongálódott:







A talapzatot idén ősszel felújították. Dicséretes dolog a korrózió elleni védelem, de úgy érzem, valamitől megfosztották a szobrot. Kevesebb lett tőle.
A túlzottan sterilre sikerült plintosz patinavesztetten áll. A felújítással eltűnt az alépítmény beton-jellege, amit Tot nem véletlenül készített egykor a kor újra felfedezett anyagából.





1969-ben, a Műcsarnokban már az 1962 óta eltelt 7 év patinájával egyetemben mutatta be Tot a közönségnek a szobrot. Kérdéses, hogy a nemrég elkészült műanyaggal bevont betonra hasonló cirádákat rajzol-e majd az idő:

Lakner László plakátterve

Lakner László 1964-ben járt először Olaszországban. Akkor a Velencei Biennálén Robert Rauschenberg művészete nagy hatással volt rá.
Amerigo Tot a fiatal Laknerről elismerően nyilatkozik, sőt mi több 1969-es budapesti kiállításának plakátját is vele készítteti. Fent a plakát terve látható.

A Föld füle fekvőben

A fenti képen A Föld füle című szobor látható a Ludwig Múzeumban való elhelyezés előtt. Lent egy archív felvétel 1982-ből a Vigadóban fekvő szoborról.

Kamondy László Exa II-vel készült felvételei

Az IL POLIEDRO hasábjai

Kamondy Imre jóvoltából további érdekességekhez jutottam. Többek között az IL POLIEDRO című lap 1965. szeptember-i számának (no. 9) egyik példányához.



A lap Amerigo Tot különkiadásnak is tekinthető. Mindjárt az első cikk képmellékletében a Raffaello óceánjáró lépcsőjén készült - eddig általam nem ismert - felvételbe "botlottam":



Néhány oldalt lapozva a Tiltakozás-sorozat (lásd lejjebb: Cosimo Boccardi fotómontázsai) Fajvédő (1960-62) című szobra alatt a képaláírásban az áll: Lionello Venturi tulajdona:



Az egyik utolsó közös Doreen portréfotó is szerepel a lapban:

Megjelent: AMERIGO TOT album

Elkészült az Amerigo Tot szobrászművész életművét bemutató könyv 20 sorszámozott, kézi kötésű, keménytáblás, egyedi változata. Megrendelhető a nemespeter@amerigotot.hu címen.


A könyv rendelői ajándék Tot textiltáskát kapnak ajándékba.

Párhuzamos konstrukciók a Ludwig Múzeumban

AMERIGO TOT
Párhuzamos konstrukciók
címmel nyílik kiállítás Budapesten a Ludwig Múzeumban
2009. október 8-án, 19:00-kor.



Kiállító művészek:
Csoszó Gabriella, Dabi István M. - Kerezsi Nemere, Kis Varsó, Menesi Attila, Várnai Gyula valamint Erhardt Miklós m.v.

A kiállítás megtekinthető:
2009. október 9 - 2010. január 3.
kedd-vasárnap: 10-20h
1095 Bp., Komor Marcell u. 1.
info@ludwigmuseum.hu
www.ludwigmuseum.hu

Emlékünnep

Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat
Tisztelettel meghívja Önt
Amerigo Tot születésének 100. évfordulóján
tartandó ünnepélyes megemlékezésre.

Program:

11:00
A megemlékezés ünnepélyes megnyitója
Beszédet mondanak:
Dr. Bereczky Loránd
a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, Budapest
Schmidtné Cser Viktória
Fehérvárcsurgó Községi Önkormányzat polgármestere
verset mond: Bobory Zoltán
a Szent István Művelődési Ház igazgatója
zenei műsort ad: Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola, Bodajk
(Helyszín: Károlyi-kastély / Petőfi utca 2.)

11:30
Amerigo Tot grafikáiból rendezett kiállítás megnyitója
Megnyitja: Szemenyei Imréné
az Amerigo Tot Emlékhely alapítója
(Helyszín: Károlyi-kastély / Petőfi utca 2.)

14:00
Ünnepi Istentisztelet
Igét hirdet: Jákob Judit Ibolya
Református Lelkész Asszony
(Helyszín: Református Templom, Petőfi u. 9.)

Utána:
Megnyitó Amerigo Tot hagyatékából
Megnyitja: Jakab János
Református Tábori Lelkész
(Helyszín: Református Gyülekezeti Ház)

15:30
Az Amerigo Tot Emlékhely megtekintése
Koszorúzás az Emlékoszlopnál
(Helyszín: Amerigo Tot Emlékhely, Deák Ferenc u. 9.)

16:00
Orgonahangverseny
Közreműködik: Tóka Szabolcs orgonaművész,
a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója, Székesfehérvár
(Helyszín: Római Katolikus Templom, Petőfi u. 26.)

Megemlékezés

Amerigo Tot 100. születésnapjának előestéjén
2009. szeptember 26-án 16.30-kor
baráti megemlékezést tartunk Budapesten,
a Farkasréti temetőben.

Beszédet mond:
Rózsa Gyula kritikus
és
Gyémánt László festőművész.

Szeretettel várjuk Önt és családját a temető főbejáratánál található 1-es parcellánál.

A művész rokonai, barátai és tanítványai

Újabb kutatási terület

Giancarlo Vigorelli: Amerigo Tot: Il Tavoliere című, 1956-ban megjelent írásából - Votisky Anna fordításának, és Tiszóczi Tamás korrektúrájának jóvoltából - kiderül, hogy Tot murális műveit Bariban, a San Nicola kápolnában, továbbá, Leccében, Foggiában kell keresni. (A cikk teljes terjedelmében elolvasható a www.magyar.amerigotot.hu/bibliografia oldalon.)

Egy kis statisztika

A Google Analytics segítségével napi lebontásban követhető nyomon a www.amerigotot.hu honlap nézettsége. A statisztika a területi bontástól a honlapon töltött átlagos időig közöl adatokat. Ezek alapján heti 250-300 fő kiváncsi Amerigo Tot-ra Norvégiától Lengyelországig Magyarországtól Amerikáig. A legtöbben a Galériára és az Életrajzra kiváncsiak, ami átlagosan 53%-ot jelent. Ezt követi a Bibliográfia 10%-kal, köszönhetően a heti rendszerességgel frissülő adatoknak. Az Életmű menü látogatottsága átlagosan 7%-os. A blog újraindítása is százas nagyságrendbe sorolja a hetente ide látogatókat. Megéri feliratkozni rendszeres olvasónak is, mert napi rendszerességgel frissül az Amerigo Tot életmű-kutatás, illetve azok eredményeinek közzététele.

A rotterdami 'Termini'

Palásti László: A római Montmartre című 1963. január 19-én megjelent cikkében található egy érdekes Tot megjegyzés a Termini-vel kapcsolatban:
"...Visszatérve a Terminire, büszke vagyok rá, hogy a rotterdami építészeti főiskolán a reliefemről készült makett segítségével 'tanítják' a Terminit."
Mario Bologna könyvében a makett létezését fotó is bizonyítja:

(A cikk teljes egészében elolvasható a www.amerigotot.hu-n, a bibliográfia menüben.)

Folytatás

A mai nap úgy határoztam, hogy a magyarországi kutatómunka eredményeit itt is közzé teszem. Elsősorban azért, mert az olaszországi bejegyzések végett új irányt vett mind az archívumban, mind a hagyatékban illetve magángyűjteményekben lévő szobrok felkutatása. (A bejegyzésekre sok esetben reagált egy gyűjtő, vagy egyszerűen inspiratív volt az Amerigo Tot Emlékév eseményeit nyomon követők számára.) Másrészt, mint az most már igencsak szembeötlő, napi rendszerességgel bővül a napvilágra kerülő Tot anyag. Az aktualitás híreket tehát ezek után is a blog nyújtotta lehetőségekkel próbálom tálalni. 

Az olaszországi kutatások kiemelt támogatója a Balassi Intézet.

Összegzés

Az olaszországi kutatás utolsó napján összeszámoltam néhány adatot. Gyüjtéseim során nagyjából 1500km-t utazva, 7 város köztereit bejárva, 40 Tot művet felkeresve 1600 felvételt készítettem. A szobrok pontos méreteit, anyagát, állapotát rögzítettem. 

Kutatásaim során csak néhány helyszínre nem jutottam el. A római Külügyminisztériumból nem kaptam fényképezési engedélyt a mennyezeti dombormű rögzítésére, Reggio di Calabriában a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztériumból nem kaptam választ az Aspromonte című szobor illetve néhány Tot dombormű ügyében. Montescaglioso és Brindisi városát idő és pénz szűkében sajnos ki kellett hagynom, mint helyszínt. A Vatikáni Múzeumban a Tot műveinek otthont adó terem lezárása miatt csak a múzeum fotóarchívumától kaptam segítséget. 

Rómában az Akadémia segítségével sem sikerült megtalálnom azt a galériát a Trastevere negyedben, ahol 3 Amerigo Tot művet árulnak.

Mindent összevetve, a kutatás az eddig ismert adatok pontosításában és a művek jelen állapotának felmérésében tett nagy lépést. A szobrok restaurálása, mint azt korábbi bejegyzéseimben már írtam, időszerű lenne. A hagyaték Magyarországra kerülése már folyamatban van. Következő lépésként a bemutatásukat szolgálló méltó helyszín kialakítását tartom elengedhetetlen feladatnak.  

Végezetül köszönettel tartozom mindazoknak, akik Magyarországról és itt Olaszországban segítségükkel hozzájárultak a kutatások eredményességéhez. Köszönöm Cziráki Juditnak, Mélyi Józsefnek, Tóth Károlynak, Kovács Péternek, a Római Magyar Akadémia munkatársainak, Dr. Giuseppe Centronenak, Hajdu Katalinnak, Roberto Martorellinek, Sergio Buoncristianonak, Vincze Margitnak, Claudio és Loredana Mirabellinek és Jankovics Anitának.        

A Stazione Centrale mennyezetének domborművei

A nápolyi Stazione Centrale, azaz Központi Pályaudvar Olaszország hatodik legnagyobb állomásának számít. Az 1954-60-ra datálható és többek között Pier Luigi Nervi nevével fémjelzett pályaudvarhoz is kötődik valami Tot életművéből. (Nervihez valószínűleg baráti szálak kötötték Amerigo Tot-ot, több közös munkában is részt vettek: Palazzetto dello Sport - Meteor, Palazzo dello Sport - Geometrikus izmok.)

A fényképarchívumban találtam néhány képet az állomás mennyezetére tervezett domborműveinek terveiről:

 

Sőt Tot egyik interjújában említést is tesz a tervek kivitelezéséről is, mely szerint a beton mennyezetre műanyagból öntött, vagy préselt elemek kerültek rögzítésre. Ezt egy 1960-as fénykép is alátámasztja:

 

Ki tudja miért, a mű végül nem készült el. Mint az az állomás mai fotóján jól látható, a háromszögletű rácsszerkezet üresen maradt. Valószínűleg pénzügyi problémák húzódhattak a háttérben. (Az elkészült panelek hollétét is homály fedi.)