A Biennálén a szobor az Olasz Pavilon előtt volt felállítva:
A művet 1969-ben Tot magyarországi kiállítás-turnéján itthon is megcsodálhatta a nagyérdemű. Először 1970-ben - mint az Apátsági Múzeum tulajdona -, a tihanyi templom mellett lett felállítva, majd az egyház tiltakozásának eredményeként a Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága a Veszprémi Egyetem "A" épülete mellett talált a szobornak méltó helyet.
Az azóta eltelt idő alatt a mű talapzata erősen megrongálódott:
A talapzatot idén ősszel felújították. Dicséretes dolog a korrózió elleni védelem, de úgy érzem, valamitől megfosztották a szobrot. Kevesebb lett tőle.
A túlzottan sterilre sikerült plintosz patinavesztetten áll. A felújítással eltűnt az alépítmény beton-jellege, amit Tot nem véletlenül készített egykor a kor újra felfedezett anyagából.
1969-ben, a Műcsarnokban már az 1962 óta eltelt 7 év patinájával egyetemben mutatta be Tot a közönségnek a szobrot. Kérdéses, hogy a nemrég elkészült műanyaggal bevont betonra hasonló cirádákat rajzol-e majd az idő:
