2009. június 15., hétfő

Via Margutta 17

A múlt heti téves cím után ma ismét felkerestem a Via Marguttát. Az időközben előkerült 1968-as archív felvétel alapján most már hamar sikerült beazonosítani Tot egykori lakhelyét, műtermét a Pincio oldalán: Via Margutta 17, II.emelet:

Az Otello, avagy Tot törzshelye

Néhány száz méterre a Via Marguttától található az Otello alla Concordia, az az étterem, ahova Amerigo Tot, mint törzsvendég gyakran eljárt. A Via della Croce 81 belső udvarából nyíló belső helységben a mai napig kint lógnak a hely művészvendégeinek festményei, grafikái. A képek között hamar megtaláltam a 'Tot falat', azaz azt a hat grafikát, melyeket a hatvanas években a Mester az Otello-nak adományozott.

2009. június 14., vasárnap

Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

...vagy a kavics? 
Kérdezhetném mindezt az után, hogy találkoztam Arturo Martini A pisai lány (1929) című szobrával. Valószínűleg Tot is láthatta a szobrot A szép nápolyi nő (1940) elkészülése előtt. Mindenesetre a hasonlóság a címadásban és a szobrok formai megoldásában szembetűnő: 
Azt pedig már csak halkan merem megjegyezni, hogy Arturo Martini Napozó nő (1930) című művével Tot kalapos Partenopeája rokonítható:  

2009. június 13., szombat

A béke őre Anzioban

A mai napon a tengerparti Anzio városába utaztam, ami mintegy 60km-re, délre fekszik Rómától. Amerigo Tot 1975-ben kezdett foglakozni a II. Világháborúban őrtoronyként funkcionált beton félgömb szoborrá alakításával. Egy korabeli fénykép rögzíti a '
75-ös állapotot:
Tot 1976-ban egy harcos portréjává alakította az építményt. Az anyagát tekintve beton és vas szobor a Meteorhoz hasonlóan szintén siralmas állapotban van. Félő, hogy ha a mű felületét borító vaslemezeket nem restaurálják időben, akkor A béke őre az enyészeté lesz.

2009. június 12., péntek

Meteor

A Meteor felállítása (1954) óta eltelt 55 év folyamán a szobor és környezete jelentősen megváltozott. Az építészet abban az időben újra felfedezte a betont, és a maga puritánságában használta. Így volt ezzel Amerigo Tot is amikor megalkotta a Meteort. 
A betonplasztika esetében akárcsak az épületeknél az évtizedek folyamán oly mértékű korrodáció lépett fel, ami a statikáját, szerkezetét gyengíti. A Meteor keleti oldalán hosszanti irányban egy 30x10cm széles üreg tátong, melynek tengelye mentén a szobor repedni kezdett. Helyreállítása időszerű lenne.
A mű környezete is igencsak átformálódott. A körüljárhatóságot a szobor nyugati oldalán lévő hatalmas babérfa akadályozza. A korabeli fotókon látható, a Meteort mintegy körülölelő sövénysor is hiányzik már.
Még egy érdekesség: a szobron a keletkezett nyílás mellett találtam még egyet, ami viszont eleve oda tervezett:

A Római Magyar Akadémia pincéjében

1984-ben, Tot halála után a szoborhagyaték egy része a Római Magyar Akadémiára került. A mai napon leltárba vettem az itt található műveket, melyek nagy része a szobrok gipsz negatívjai vagy a bronzöntéshez előkészített viasz variációk.
 
01. Történelmi ellipszis (gipsz negatív, 4 részből) 83x25cm
02. Műtét (gipsz negatív) 98x160cm
03. Beszélgetés az írástudókkal (gipsz negatív) 40x50cm
04. Keresztre feszítés és Feltámadás (2 mű egyben, gipsz negatív) 80x50cm
05. 1 doboz viasz szoborrészek - a Táncoló bacchánsnők egyik variációjához  
06. 1 doboz viasz szoborrészek - a Pletyka sorozat figurái
07. A szép nápolyi nő (kalapos változat) (gipsz, 2 részben)
08. Holdnéző I. (gipsz) 56cm
09. Kavicsasszony I. (gipsz) 31cm
10. Kavicsasszony II. (gipsz) 34cm
11. Kavicsasszony III. (gipsz, törött) 37cm
12. Nyugalmazott birkózó (gipsz) 26cm
13. A generális (gipsz) 26cm
14. A Mag (gipsz) 18x17cm
15. Városterv (gipsz, 2 példány) 30x30cm
16. 1 rézlemez (Raffaello falidísz) 20x40cm
17. 1 rézlemez (grafikai nyomóforma) 19,5x48cm
18. 2db törött gipsz dombormű negatív
19. 2db szilikon negatív - kalász (legyező) forma

Dosszié a pincéből

A Római Magyar Akadémia pincéjéből, a szobrok mellett más érdekesség is előkerült. Egy megsárgult, penészes dosszié, amiben Tot néhány köztéri szobrához kapcsolódó szerződést talaláltam. (A dosszié felirata: SZERZŐDÉSEK / LEVÉL-MÁSOLATOK)
Ezekből egy a Gödöllőre került Mag szobor szerződéséről, annak teljesítéséről, térítési költségeiről, határidőkről szól.
Egy másik a Khatami generális síremlékének elkészítését rögzítő kétnyelvű dokumentum.
Egy harmadik egy hozzájárulás, mely szerint a Pécsnek adományozott Kavicsasszonyok 2 példányából a Zsolnay gyár 20-20 számozott, eozinmázas szobrot készíthet.

2009. június 11., csütörtök

Kennedy-emlékmű

1966-ban Amerigo Tot megnyeri a római Kennedy-emlékműre kiírt pályázatot. A mű az elnökkel végző 3 golyót szimbólikusan jeleníti meg szögek formájában. A szobrot Tot el is készítette, de felállítására már nem került sor. A mai napig a Római Magyar Akadémia kertjében áll csonkán. Eredetileg 3 darabból állt. Mára a felső 2/3-ada eltűnt.
  
A hiányzó felső rész végett viszont betekintést nyerhetünk a szobor belsejébe:
A csonka gúla méreteiből kiindulva kiszámolható, hogy a Kennedy-emlékmű 2,5 méter magas lehetett eredeti formájában, valahogy így:
 

2009. június 10., szerda

Szkander bég lovasszobra

Amerigo Tot 1937-ben megnyerte az albán kormány nemzetközi szoborpályázatát: nemzeti hősük, Szkander bég lovasszobrának elkészítésének jogát. Időközben azonban megszállják Albániát az olasz fasiszták, így gyakorlatilag meghiúsul a szobor elkészülése. A műről csak néhány rajz és két archív felvétel maradt fenn.
 
Tot említést tesz arról, hogy később aztán az olasz kormány egy olasz szobrásszal, bizonyos Romano Romanelli-vel Amerigo Tot tervei alapján készítteti el a bég szobrát Rómába. 
Utánajártam. A szobor a Piazza Albaniára került. A két mű viszont - azon kívül, hogy mindegyik lovasszobor - köszönőviszonyban sincs egymással:

Doreen Kay síremléke

Marcus Aurelius falának legdélebbi pontján, a Porta San Paolo és Caius Cestius piramisa mellett van egy temető: a Cimitero Acattolico azaz a "nem katolikusok temetője". Gyakran emlegetik az "angolok temetőjének" is, hiszen a messzi Albionból származó, Rómában elhalálozottak temetkezési helyéül szolgált. Olyanoknak, mint John Keats vagy Percy Bysshe  Shelley.
De itt lelt végső nyugalmat August von Goethe Johann Wolfgang von Goethe fia is.
A mediterrán ciprusokkal tűzdelt temetőben a 6-os sor végén leltem rá Amerigo Tot egyik szerelmének, Doreen Kay-nek síremlékére. 
Doreen 1965-ben történt tragikus elhalálozása után készítette Tot azt a 2x1 m-es mészkő sírkövet, amin csupán ez áll: DOREEN, valamint egy szinttel lejjebb a talapzaton:
DOREN •KAY  * 25 • OCTOBER • 1939 • FALKIRK • SCOTLAND * • † ROMA • 20 • AUGUST • 1965 (†) (Ez az utolsó kereszt már jól láthatóan hiányzik, ha összevetjük az archív felvételen szereplő sírkővel.)
 
A Tot által használt mészkő mára igencsak beszürkült. 
A fenti képen nem igazán vehető ki, de a kőlap közepére egy 20cm átmérőjű félgömb van neatívban faragva. Talán Tot meg nem született gyermekére utal, hiszen Doreen halálakor várandós volt. 
  

2009. június 9., kedd

Termini


Amerigo Tot egyik legnagyszabásúbb alkotásának a Termini pályaudvar homlokzati frízét (1949-53) tekintjük. A fenti képpel ellentétben ma már nincs ilyen rálátás a műre. A helyi buszforgalom annyira megváltozott 60 év alatt, hogy gyakorlatilag a korábban üresen álló téret mára teljes egészében a buszok uralják. Ennek köszönhetően gyakoriak az ilyen összemetsződések:
A fotóarchívum egyik képén Tot a 'dromedár' tetején áll:
Ma ugyanez így fest:

Via Margutta


A mai napon a Via Marguttán, Tot egykori műtermének színhelyén kezdtem kutatásomat. Arra voltam kiváncsi, hogy az utcában emlékeznek-e még a "Professoréra". Először abban a képkeretező műhelyben érdeklődtem, amelyik, mint helyszín Huszárik Zoltán portréfilmjében is feltünik. A tulajdonosnak nem kellett sokáig gondolkoznia: utca, házszám, még a Mester halálának dátumát is tudta. Egy másik képkeretező - valószínűleg fiatal korából adódóan - nem ismerte Amerigo Tot-ot. Egy kőfaragónak élt leginkább Tot az emlékezetében: a házszámot a falra rajzolta ujjával: 51/b.
A megadott kapualjban végül a portás megengedte, hogy készítsek néhány képet a belső udvarról. Az apró műhelyek által szegélyezett kertben találtam valami érdekeset:
A szarkofágot nézve az archívumban látott 1953-as felvételre gondoltam:
 
A fenti két szarkofág csak drámaian hasonlít egymásra.  Az 53-as felvételen a Piazza Navonán található kút szerepel. Ma így fest:
2009. 06. 10. Helyesbítés: a kőfaragó által megadott szám nem Amerigo Tot egykori címe. A szarkofágért azért megérte a tévedés. 
Csütörtökön megpróbálom újra: Via Margutta 17.  
  

Tot a benzinkúton

Amerigo Tot murális művei jutottak eszembe erről a Palazzo di Giustizia-val szemben található benzinkúti lábazatról.