Aktuális kutató-program 2013

Az idei évben (2009 után) a Balassi Intézet és a budapesti Szépművészeti Múzeum jóvoltából folytatódhat az olaszországi kutatómunka. Rengeteg érdekes dolog került az elmúlt években fókuszba, így várhatóan izgalmas fejlemények várhatók a következő hónapokban. A kutatóprogram most sokkal inkább a részletekre koncentrál, interjúk, riportok formájában, valamint a digitális képalkotás legújabb eszközeivel rögzítve a felkutatott szobrok, rajzok, kerámiák, ha virtuálisan is, de közelebb kerülhetnek a befogadóhoz.

Prova d'artista 1/3

A mai napon egy érdekes Tot grafikára bukkantam, azon belül is egy metszet első levonatára, mint arról felirata (Prova d'artista 1/3, azaz a A művész próbája 1/3) is árulkodik. Az 1966-os keltezésű teszt-nyomatot Amerigo Tot 1967-ben Dóró Saroltának ajándékozta Rómában. Ennyit tudunk a tényekről. A kép keretezése már első ránézésre is szembetűnő számomra. A hátlap leemelése után igazolódott, hogy a rámát már Magyarországon passzították a műhöz, sőt mi több valami másnak a keretét kapta meg a Tot mű. A négy rétegnyi hátlap így sorakozott pontos egymásutániságban:

1. Zsánerfotó az Alpokban 

2. Az Élet és Irodalom 40-edik száma 

3. A Népsport 1966. április 18-ai száma.

4. Barcsay Jenő: Nagy fá című metszete

.

... és végül Tot grafikája.

Eredeti vagy hamis?

Számos megkeresés érkezik hozzám, hogy Amerigo Tot műtárgyat vennének vagy eladnánk. Előtte persze mindenki szeretne meggyőződni, hogy amit vesz vagy elad, az hiteles mű-e valójában. Kutatásaim révén - és végzett szobrászként egyaránt - nagy rálátásom van a művész által készített művekre. Számtalan beazonosítás lehetséges egy-egy kérdéses alkotás esetén. A művész egyes korszakait megkülönböztető stílusjegyektől egyészen a szignókig. Sok esetben egy-egy olyan technika kérdőjelezi meg az eredetiséget, amilyet Tot sohasem alkalmazott. Erre a legjobb példa az a művész halálának évében (1984) készült mappa, amivel gyakran találkozom. Személyes elmondások alapján a vásárláskor kisebb vagyonba kerülő grafikai sorozatok a mester 1965-ben készített grafikáinak silány másolatai. A szitanyomással készült művek minősége és stílusa egyértelműen a hamisítvány kategóriába sorolják ezeket a kreálmányokat, a "tot" szignóról nem is beszélve, amihez hasonlót korábban a művész nem alkalmazott.

 
   További kérdéseket vet fel a minőség, főként a szobrok esetében. Számos kisplasztika, dombormű került utánöntésre néhány eredeti szobor (pl.: Csurgói Madonna, Mikrokozmosz a makrokozmoszban) után. Ezek beazonosítására a legalkalmasabb a méretek ismerete, hiszen a bronz öntéskor való zsugorodásából adódóan a hamis műtárgy kisebb lesz az eredetinél. További árulkodó jel lehet a cizellás és a patinák nem megfelelő másolása.
   Azt javaslom tehát mindenkinek, hogy aki vásárolna, vagy eladna előtte mindenképpen legyen körültekintő. Amennyiben kérdese van az eredetiségre vonatkozóan, az alábbi címen forduljon hozzám bizalommal!

nemespeter@amerigotot.hu  

Pinto kerámiák

Nemrég bukkantam rá erre a furcsa formavilágú edényre, amely nagy valószínűséggel Amerigo Tot kezei közül került ki. Mint arról már korábbi bejegyzéseimben beszámoltam Tot 1948 és 1952 között Vietri sul Mare-ban a Pinto kerámia manufaktúrában tevékenykedett. Ebből az időszakból számos archív felvétel maradt ránk, amik rögzítették a művész kerámiáinak egyedi világát. A most előkerült műtárgy azért is érdekes, mert idáig csupán fekete-fehér felvételekről ismertük a Mester ilyen műfajú munkáit. Most viszont kinyílt a tér: a színek tovább mélyítik az élményt. Az edény talpán V. Pinto jelzés található csupán, de ha összevetjük a lenti képpel, egyértelművé válik az alkotó kiben léte. Ezzel a tárgyal új fejezet nyílik az életmű kutatásában és remélhetőleg további kerámiák kerülnek elő, hogy teljesebb képet kapjunk Tot Vietriben töltött időszakáról.

Privát történetek 1

Georgia, Amerigo Tot erdélyi származású szerelmének történetét Cziráki Judit osztotta meg velem: "Éppen akkor voltak kint a szüleim Rómában, amikor Georgia megszökött New Yorkba egy újságíróval. Pár nap múlva telefonált, hogy "Imre, gyere értem!" Imre bácsi azt mondta a szüleimnek, hogy érezzék jól magukat addig is, amig ő átugrik New Yorkba Georgiáért. (Anyámék három évente kaptak útlevelet, és minimális zsebpénzt vihettek magukkal, elég megdöbbentő volt, hogy Imre bácsi csak úgy elugrik New Yorkba egy csapodár lány után...) Szegény Georgiának nagyon rossz sora lehetett az államokban, az újságíró nem bánt jól vele. Sebtében szökött vissza, az összes holmiját otthagyta. Egy komplett ruhatárat kellett neki vásárolni, amikor visszatértek Rómába. Imre bácsi nagyon szeretett hölgyeket öltöztetni. Jó ízléssel válogatott, és mindig eltalálta a méretet. A szerencsés kibékülést a szerelmesek szigetén, Caprin ünnepelték meg."

Vilt Tiborral egy asztalnál 2

Időközben előkerült a "lesifotó" párja és a kép dátuma is: 1968.
Ezen a képen Georgia is jól látható.

Vilt Tiborral egy asztalnál

"Lesifotó" a '60-as évekből. Bal oldalon Vilt Tiborral, jobb oldalon Pécsi Józsefnével. A képen látható még Dr. Cziráki József a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem rektora, vele szemben felesége, Jutka, Amerigo Tot unokahúga, valamint egy Györgyi nevű erdélyi lány, akit Tot csak Georgiának hívott, és később megszökött New Yorkba egy újságíróval...

Születés 1938, 1972

Újabb érdekesség került elő ma: Amerigo Tot 1972-ben készült érme, amely tovább bővíti a művész egyházi vonatkozású szobrainak sorát. Az érem egyik oldalára (hasonlóan az 1974-es pünkösdi érméhez) egy korábbi (1938-as) domborművét kölcsönözte Tot. Jelen esetben a Születés című (lent) reliefről van szó. Ha alaposabban szemügyre vesszük a két művet, észrevehetjük, hogy a korábbi három figurás kompozíciót egy negyedik, térdelő alakkal toldotta meg Tot. Az érme megformálása a jól megszokott homorú formát követi, amitől még plasztikusabbá válik.

Sashalom

Amerigo Tot szüleivel 1921-ben költözött Budapestre, Sashalomra a Wesselényi utca 12-be. Tíz év elteltével, 1931-ben innen indult Dessauba, s csak később 1938-ban járt otthon szüleinél. A fenti kép ekkor készült, ahol édesapjával áll a Wesselényi utcai ház előtt. Tudomásunk szerint ez volt Tot utolsó látogatása Sashalmon.
A lenti képet a minap fotóztam ami a ház mostani állapotot rögzíti.

Amerigo Tot és Mészáros Dezső

1967-ben Mészáros Dezső (1923-2003) szobrászművész a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként került Olaszországba. Az itt töltött időszak alatt készült ez a 3 portrévázlat Amerigo Totról. Barátságuk ez idő tájt mélyült el, melynek folyományaként 1969-ben Mészáros Dezső újból Rómába érkezett...

Tot és Mészáros Dezső a '60-as évek végén, Pisában, a Campanile előtt.

Villamoson

Ez a felvétel nagy valószínűséggel Berlinben készült, a Bauhaus dessaui iskolájának felbomlása után. Tot és barátja (Leo Meter?) egy TG 29-es típusú villamoson pózolhatott a kamerának. A fotográfia a családi hagyatékból került elő.

Tot könyve az Albán Nemzeti Galériában

Mostantól a tiranai székhelyű Albán Nemzeti Galéria könyvtárában is megtalálható Amerigo Tot albuma, amely az intézmény igazgatójának, Rubens Shimának budapesti látogatásakor került átadásra.
Szkander bég lovasszobrának kutatása kapcsán számos érdekes információra derült fény, amiről később még bővebben beszámolok.

Tot és a perzsa sah

"Beidézték a perzsa Sah-ot a római bíróságra, mert erkölcsi és anyagi kárt okozott Tot-nak." írja Antonio Spigna egy újságcikkében.

1948-ban Reza Pehlavi perzsa sah Európába látogatott, ahol Genfben egy kiállításon megismerte Amerigo Tot alkotásait. Tot vakmerő alkotásai annyira megtetszettek a sah-nak, hogy felkérte őt, készítsen el egy nemzeti emlékművet az iráni katonákról. Az eredeti elképzelés szerint a dombormű 4 méter magas, 15 méteres lett volna, aminek az egyik oldalán az antik perzsa történelem pillanati jelentek volna meg, a másik oldalon pedig a jelen történelme. Tot nekilátott a tervezésnek.

Még 1948-ban, Londoni Olimpia meglátogatása után a sah úgy döntött, hogy személyesen szeretné megismerni mind a művészt, mind pedig a terveket. A találkozó nagyon pozitív volt, a Sah jóváhagyta a 19.000 dolláros ajánlatot, és biztosította a művészt a teljes együttműködéséről és segítségéről. Megegyeztek a részletekről. A találkozó e szavakkal fejeződött be: "Hamarosan találkozunk Teheránban."

És akkor itt kezdődik a történet furcsasága. A bejelentés híre, miszerint a sah felkérte Tot-ot, hogy állítson egy emlékművet Teheránban, elég nagy port kavart az olasz művészeti életben. Egy öt tagú, művészekből álló bizottság megkereste az akkori olasz külügyminisztert és tiltakozását fejezte ki Tot ellen, ezért szerették volna, ha a külügyminiszter közbejár a sah-nál, hogy az más művészeket kérjen fel a munkára. A külügyminiszter elutasította mondván, hogy ehhez neki semmi köze. Aztán ez a nyomás elért a különböző követségekhez, nagyon befolyásos emberekhez. Tot sajnálta a történteket, de inkább azzal foglalkozott, hogy befejezze a rajzok elkészítését és készen állt az útra, csak a telefonhívást várta. Ezzel egyidőben több országból is felkérték újabb művek megalkotására (Anglia, Franciaország, skandináv országok), amit vissza kellett utasítania.

4-5 hónap elteltével sem kapott hívást, az Iráni nagykövetség is egyre homályosabb és általánosabb ígéretekkel jött. Így telt el majdnem másfél év, Tot többet nem hallott se a sah-ról, se a szobor sorsáról. Talán megijedt a Sah, az olasz művészek nemtetszését hallva, attól, hogy őt választotta.

Tot egy ügyvéd kezébe adta a dolgok további irányítását. Az ügyvéd szerint akkor is, ha a szerződés csak szóban hangzott el, érvényes, hisz Tot nem várhatta el egy birodalmi felségtől, hogy az írásban adja a szavát. Tot megbízott a sah-ban, az ő szava elegendő kellett volna, hogy legyen...
(Köszönet Szántó Annának a fordításért!)

Kasztrióta György, avagy Szkander bég szobra

1937 tavaszán I. Zogu (1895-1961) albán király pályázatot hírdetett Kasztrióta György (1403-1468), vagy ismertebb nevén Szkander bég lovasszobrának elkészítésére. A mauzóleumként is funkcionáló szobrot az albán nemzeti hős halálának 450. évfordulóján tervezték felállítani. A 147 pályamű közül a magyar származású, Rómában élő szobrász, Amerigo Tot (1909-1984) terve bizonyult a legjobbnak. 1937 szilveszterén I. Zogu személyesen fogadta palotájában a szobrászt a kivitelezés részleteinek egyeztetése végett.
A szobor makettje Olaszországban, a Római Magyar Akadémián készült. Szkander bég portréjához Pietro Badoglio (1871-1956) olasz generális, Addisz-Abeba hercege ült modellt. A korabeli újságokban közölt fotókon, rajzokon jól kivehető, hogy a művész gondosan ügyelt a részletekre. Precízen ábrázolja például Szkander bégsisakját, amit I. Zogu király tervezett koronázására Bécsből akart visszaszerezni.

A hat méteres lovasszobor gigantikus talapzatára Tot egy 280 m²-es márvány domborművet álmodott, amelyen a bég magyar szövetségese, Hunyadi János (1407-1456) is szerepelt. A szobrot méreteinél fogva Amerigo Tot Budapesten tervezte elkészíteni, ahonnan aztán darabokban szállították volna Tiranába.

1939 áprilisában olasz csapatok szállták meg Albániát és az országot Mussolini az Olasz Királyság protektorátusává nyilvánította. Zogu király és családja külföldre menekült. A szobor kivitelezésére ezek után már nem került sor. A gipsz modell nyom nélkül eltűnt. Hollétére máig sem derült fény.

Bacchánsnők, immáron bronzban

Mint arról már korábban beszámoltam, a hagyatékban talált Lazzaronis dobozból előkerült viasz Bacchánsnők állagmegóvása érdekében bronzba ültettük őket. A '40-es években készült figurák megformálásán jól látszik Tot etruszk művészethez való vonzódása. A torzóban talált szobrok kiegészítés nélkül kerültek formaörökítésre, szkeuomorfiára.

Tot könyv Leedsben

A Henry Moore Alapítvány könyvtárának keresőjébe írva mától a fenti találatot fogjuk kapni, miután a Intézménnyel való együttműködésünk "alapkövét" letettük. A hosszútávú kapcsolatot Henry Moore és Amerigo Tot közös múltjára vonatkozó kutatási adatokra alapozzuk, valamint a 20. századi szobrászat ezidáig feltáratlan, vagy ritkán prezentált momentumainak szélesebb körben való megismertetését tűztük ki célul.

Amerigo Tot könyve a Collegium Hungaricum Berlinben

2012. február 10-től a Collegium Hungaricum Berlin könyvtárában is megtalálható az új Amerigo Tot album. Ezúton is köszönöm az intézmény mindennemű segítségét, mellyel hozzájárultak a németországi kutatás sikeréhez!

A Yank újság titokzatos szerkesztője

A fotóarhívum rendbetétele után Amerigo Tot bibliográfiájának részletes cikkgyűjteményét kezdtem összerendezni a minap. A The Rome Daily American 1947. március 2-ai számában az eddig Férfiképmás-ként nyílvántartott szoborról találtam egy felvételt és egy hozzá tartozó érdekes képaláírást:

"Tot's portrait of an ex-editor of Yank", vagyis: "Amerigo Tot portréja a Yank újság egyik volt szerkesztőjéről".

Utánanéztem az említett újságnak, és mint kiderült a Yank (Jenki) az Amerikai Egyesült Államok Katonaságának hetente megjelenő lapja volt a II. Világháború idején. 21 féle kiadása 17 olyan országban jelent meg, ahol amerikai katonák teljesítettek szolgálatot. A cikkeket, tudósításokat maguk a katonák küldték a New York-i szerkesztőségbe. A lap 5-10 centbe került. Első száma 1942-ben, míg az utolsó 1945-ben jelent meg.

A fenti dátumokból tehát arra következtethetünk, hogy a szobor valamikor 1945 és '47 között készült. A titokzatos jenkivel Tot valószínűleg még Észak-Olaszországban, Toszkánában, találkozhatott, ahol a háborúban az 5. számú Amerikai Ejtőernyős Hadosztály katonáiról készített rajzokat. A skiccek alapján aztán a háború végeztével Rómában készíthette el a katona gipsz képmását.

Amerigo Tot Fotóarchívum

A napokban készül el a több mint kétezer felvételt magába foglaló Amerigo Tot Fotóarchívum. Az eredeti felvételekről készült digitális kópiák évszám szerint sorba rendezve, helyszín-, dátum és szerzőmegjelöléssel kerültek lefűzésre. A felvételeken szereplő személyek beazonosítása mellett a képek saját sorszámot kaptak, így a jövőben áttekinthetőbbé válik a ránk hagyott fotográfiai anyag.

Amerigo Tot új múzeuma Pécsett

Amerigo Tot 26 alkotása 2011 őszén a pécsi Modern Magyar Képtár nemzetközi gyűjteményének frissen felújított földszinti kiállítóterében kapott helyet.

A kiállításon szereplő műveket Tot 1978-ban ajándékozta Pécs városának. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 1984-ben a szobrász halálának évében létrehozta az Amerigo Tot Múzeumot a Zsolnay Múzeum épületében. A műveket az intézmény 2005-ben kezdődött és két éven át tartó rekonstrukciója, valamint a Káptalan utca 2009-ben elvégzett felújítási munkálatai miatt évekig nem láthatta a nagyközönség.

Amerigo Tot Múzeum

Pécs, Káptalan u. 4.

K-V: 10-18h

H: szünnap

www.kepzo.jpm.hu

Amerigo Tot album a Bauhaus Archivban

A berlini székhelyű, 1960-ban alapított Bauhaus-archívumban 32.000 tematikus könyvet tartanak számon. A gyűjteményben a Bauhaus törekvések, így az irodalom, fotográfia, képzőművészet valamint az építészet és dizájn területéről összegyűjtött albumok között szemezgethetünk. Mindezek mellett gazdag és kitűnően rendezett fotóanyag (60.000 felvétel) várja a téma iránt érdeklődőket.
Mától a nemrég megjelent Amerigo Tot album is megtalàlható a Bauhaus archívumban. (A fenti képen Bertold Eberhatd, a könyvtár igazgatója veszi át az ominózus kiadványt.) A gyűjtemény segítségével olyan adatokat találtam, ami óhatatlanul közelebb visz Tóth Imre egykor volt Bauhaus-növendék Dessauban töltött éveinek megismeréséhez.
(Külön köszönet a CHB - Collegium Hungaricum Berlin - munkatársainak mindennemű segítségéért!)

André Kertész és Amerigo Tot

A Magyar Nemzeti Múzeum és a párizsi Jeu de Paume szervezésében megvalósult André Kertész Retrospektív kiállításhoz kapcsolódó tárlat a Kertész-életmű egyes szakaszainak és honi recepciójának történetét mutatta be. A képek között szerepelt ez a felvétel is, melyen André Kertész és Amerigo Tot látható. A háttérben Borbély Károly, az egykori Művészeti Alap Vigadó Galériájában az 1984-es nagysikerű André Kertész kiállítás létrehozója, és a fotóművész programjainak szervezője, személyes kísérője volt.
Tot kezében az általa mintázott '84-es Tavaszi Fesztivál emlékplakettjét tartja.
Fotó: Schwanner Endre
http://www.andrekertesz.hu

Építész hallgatók Amerigo Tot műtermében 1975

Ez a felvétel 1975 nyarán készült, amikor néhány budapesti építész hallgató Amerigo Totnál járt a Via Marguttán. Középen a Kereszt, mint tiltakozás (1969) című szobor, jobbról balra: Lukács Beáta, Amerigo Tot, Illés István, Juhász Tibor látható. A képet Nagy Béla szintén építész hallgató készítette. Köszönet Müller Rolfnak a felvételért!

Bacchánsnők a Lazzaroni csokisdobozban

A Tot hagyaték számomra legkedvesebb darabja ez a Lazzaroni csokisdoboz.
A dobozt kinyitva a negyvenes években készült Bacchánsnő sorozat viasz elemeit találtam. Számos archív felvétel készült a sorozatról, de a dobozból előkerült változat nem szerepel sehol sem.
Következhetett tehát egy olyan izgalmas játék, hogy az apró viasz testrészek megtalálják kapcsolódási pontjaikat. A viasz öntésekor keletkező sorják segítettek a kezek és lábak pontos irányának meghatározásában. A végeredmény 2 figura, amikről egyenlőre nem közlök felvételt.